éléskamra

Hungarian

Etymology

élés (“food”) +‎ kamra (“pantry”), from él (“to live”) +‎ -és (noun-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈeːleːʃkɒmrɒ]

• Audio

  (file)

• Hyphenation: élés‧kam‧ra
• Rhymes: -rɒ

Noun

éléskamra (plural éléskamrák)

1. pantry, larder

   Synonym: spájz

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	éléskamra	éléskamrák
accusative	éléskamrát	éléskamrákat
dative	éléskamrának	éléskamráknak
instrumental	éléskamrával	éléskamrákkal
causal-final	éléskamráért	éléskamrákért
translative	éléskamrává	éléskamrákká
terminative	éléskamráig	éléskamrákig
essive-formal	éléskamraként	éléskamrákként
essive-modal	—	—
inessive	éléskamrában	éléskamrákban
superessive	éléskamrán	éléskamrákon
adessive	éléskamránál	éléskamráknál
illative	éléskamrába	éléskamrákba
sublative	éléskamrára	éléskamrákra
allative	éléskamrához	éléskamrákhoz
elative	éléskamrából	éléskamrákból
delative	éléskamráról	éléskamrákról
ablative	éléskamrától	éléskamráktól
non-attributive possessive - singular	éléskamráé	éléskamráké
non-attributive possessive - plural	éléskamráéi	éléskamrákéi

Possessive forms of éléskamra
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	éléskamrám	éléskamráim
2nd person sing.	éléskamrád	éléskamráid
3rd person sing.	éléskamrája	éléskamrái
1st person plural	éléskamránk	éléskamráink
2nd person plural	éléskamrátok	éléskamráitok
3rd person plural	éléskamrájuk	éléskamráik

Further reading

• éléskamra in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• éléskamra in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)