űrkutatás

Hungarian

Etymology

űr (“space”) +‎ kutatás (“research”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈyːrkutɒtaːʃ]
• Hyphenation: űr‧ku‧ta‧tás

Noun

űrkutatás (plural űrkutatások)

1. space exploration, space research

   Synonym: űrügy

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	űrkutatás	űrkutatások
accusative	űrkutatást	űrkutatásokat
dative	űrkutatásnak	űrkutatásoknak
instrumental	űrkutatással	űrkutatásokkal
causal-final	űrkutatásért	űrkutatásokért
translative	űrkutatássá	űrkutatásokká
terminative	űrkutatásig	űrkutatásokig
essive-formal	űrkutatásként	űrkutatásokként
essive-modal	—	—
inessive	űrkutatásban	űrkutatásokban
superessive	űrkutatáson	űrkutatásokon
adessive	űrkutatásnál	űrkutatásoknál
illative	űrkutatásba	űrkutatásokba
sublative	űrkutatásra	űrkutatásokra
allative	űrkutatáshoz	űrkutatásokhoz
elative	űrkutatásból	űrkutatásokból
delative	űrkutatásról	űrkutatásokról
ablative	űrkutatástól	űrkutatásoktól
non-attributive possessive - singular	űrkutatásé	űrkutatásoké
non-attributive possessive - plural	űrkutatáséi	űrkutatásokéi

Possessive forms of űrkutatás
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	űrkutatásom	űrkutatásaim
2nd person sing.	űrkutatásod	űrkutatásaid
3rd person sing.	űrkutatása	űrkutatásai
1st person plural	űrkutatásunk	űrkutatásaink
2nd person plural	űrkutatásotok	űrkutatásaitok
3rd person plural	űrkutatásuk	űrkutatásaik