έξοδος
Greek
From Ancient Greek ἔξοδος.
Pronunciation
IPA: /ˈɛ.ksɔ.ðɔs/
Noun
έξοδος (éxodos) f, plural έξοδοι
Declension
declension of έξοδος
| singular (ενικός) | plural (πληθυντικός) | |
|---|---|---|
| nominative (ονομαστική) | έξοδος | έξοδοι |
| genitive (γενική) | εξόδου | εξόδων |
| accusative (αιτιατική) | έξοδο | εξόδους |
| vocative (κλητική) | έξοδε | έξοδοι |