Second person plural
|
|
singular
|
plural
|
nominative
|
вежӧраныт (vežöranyt)
|
вежӧраэзныт (vežöraeznyt)
|
accusative
|
вежӧранытӧ (vežöranytö)
|
вежӧраэзнытӧ (vežöraeznytö)
|
instrumental
|
вежӧрананыт (vežörananyt)
|
вежӧраэзнаныт (vežöraeznanyt)
|
comitative
|
вежӧраныткӧт (vežöranytköt)
|
вежӧраэзныткӧт (vežöraeznytköt)
|
caritive
|
вежӧраныттӧг (vežöranyttög)
|
вежӧраэзныттӧг (vežöraeznyttög)
|
consecutive
|
вежӧранытла (vežöranytla)
|
вежӧраэзнытла (vežöraeznytla)
|
genitive
|
вежӧранытлӧн (vežöranytlön)
|
вежӧраэзнытлӧн (vežöraeznytlön)
|
ablative
|
вежӧранытлісь (vežöranytliś)
|
вежӧраэзнытлісь (vežöraeznytliś)
|
dative
|
вежӧранытлӧ (vežöranytlö)
|
вежӧраэзнытлӧ (vežöraeznytlö)
|
inessive
|
вежӧрааныт (vežöraanyt)
|
вежӧраэзаныт (vežöraezanyt)
|
elative
|
вежӧрасиныт (vežöraśinyt)
|
вежӧраэзсиныт (vežöraezśinyt)
|
illative
|
вежӧрааныт (vežöraanyt)
|
вежӧраэзаныт (vežöraezanyt)
|
egressive
|
вежӧранытсянь (vežöranytśań)
|
вежӧраэзнытсянь (vežöraeznytśań)
|
approximative
|
вежӧранытлань (vežöranytlań)
|
вежӧраэзнытлань (vežöraeznytlań)
|
terminative
|
I
|
вежӧраӧддзаныт (vežöraöddźanyt)
|
вежӧраэзӧддзаныт (vežöraezöddźanyt)
|
II
|
вежӧранытви (vežöranytvi)
|
вежӧраэзнытви (vežöraeznytvi)
|
prolative
|
вежӧраӧттяныт (vežöraötťanyt)
|
вежӧраэзӧттяныт (vežöraezötťanyt)
|
*Only used in nominalised constructions.
|