Bognár

See also: Bognar and bognár

Hungarian

Etymology

From bognár (“cartwright”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈboɡnaːr]
• Hyphenation: Bog‧nár
• Rhymes: -aːr

Proper noun

Bognár

1. A surname originating as an occupation for a cartwright.

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	Bognár	Bognárok
accusative	Bognárt	Bognárokat
dative	Bognárnak	Bognároknak
instrumental	Bognárral	Bognárokkal
causal-final	Bognárért	Bognárokért
translative	Bognárrá	Bognárokká
terminative	Bognárig	Bognárokig
essive-formal	Bognárként	Bognárokként
essive-modal	—	—
inessive	Bognárban	Bognárokban
superessive	Bognáron	Bognárokon
adessive	Bognárnál	Bognároknál
illative	Bognárba	Bognárokba
sublative	Bognárra	Bognárokra
allative	Bognárhoz	Bognárokhoz
elative	Bognárból	Bognárokból
delative	Bognárról	Bognárokról
ablative	Bognártól	Bognároktól
non-attributive possessive - singular	Bognáré	Bognároké
non-attributive possessive - plural	Bognáréi	Bognárokéi

Possessive forms of Bognár
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	Bognárom	Bognárjaim
2nd person sing.	Bognárod	Bognárjaid
3rd person sing.	Bognárja	Bognárjai
1st person plural	Bognárunk	Bognárjaink
2nd person plural	Bognárotok	Bognárjaitok
3rd person plural	Bognárjuk	Bognárjaik