Japán
Hungarian edit
Etymology edit
An internationalism. Ultimately from Chinese 日本 (Rìběn) (e.g. Min Nan Ji̍t-pún).[1]
Pronunciation edit
Proper noun edit
Japán
- Japan (a country and island state located in East Asia, in the Pacific Ocean, to the east of China, Korea and Russia)
Declension edit
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | Japán | Japánok |
| accusative | Japánt | Japánokat |
| dative | Japánnak | Japánoknak |
| instrumental | Japánnal | Japánokkal |
| causal-final | Japánért | Japánokért |
| translative | Japánná | Japánokká |
| terminative | Japánig | Japánokig |
| essive-formal | Japánként | Japánokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | Japánban | Japánokban |
| superessive | Japánon | Japánokon |
| adessive | Japánnál | Japánoknál |
| illative | Japánba | Japánokba |
| sublative | Japánra | Japánokra |
| allative | Japánhoz | Japánokhoz |
| elative | Japánból | Japánokból |
| delative | Japánról | Japánokról |
| ablative | Japántól | Japánoktól |
| non-attributive possessive - singular |
Japáné | Japánoké |
| non-attributive possessive - plural |
Japánéi | Japánokéi |
| Possessive forms of Japán | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | Japánom | Japánjaim |
| 2nd person sing. | Japánod | Japánjaid |
| 3rd person sing. | Japánja | Japánjai |
| 1st person plural | Japánunk | Japánjaink |
| 2nd person plural | Japánotok | Japánjaitok |
| 3rd person plural | Japánjuk | Japánjaik |
Derived terms edit
- japán (“Japanese”) (with a lowercase initial)
References edit
- ^ Japán in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)