aluljáró
Hungarian edit
Etymology edit
alul (“below, under”) + járó (“going, walking”)
Pronunciation edit
Noun edit
aluljáró
Declension edit
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | aluljáró | aluljárók |
| accusative | aluljárót | aluljárókat |
| dative | aluljárónak | aluljáróknak |
| instrumental | aluljáróval | aluljárókkal |
| causal-final | aluljáróért | aluljárókért |
| translative | aluljáróvá | aluljárókká |
| terminative | aluljáróig | aluljárókig |
| essive-formal | aluljáróként | aluljárókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | aluljáróban | aluljárókban |
| superessive | aluljárón | aluljárókon |
| adessive | aluljárónál | aluljáróknál |
| illative | aluljáróba | aluljárókba |
| sublative | aluljáróra | aluljárókra |
| allative | aluljáróhoz | aluljárókhoz |
| elative | aluljáróból | aluljárókból |
| delative | aluljáróról | aluljárókról |
| ablative | aluljárótól | aluljáróktól |
| non-attributive possessive - singular |
aluljáróé | aluljáróké |
| non-attributive possessive - plural |
aluljáróéi | aluljárókéi |
| Possessive forms of aluljáró | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | aluljáróm | aluljáróim |
| 2nd person sing. | aluljáród | aluljáróid |
| 3rd person sing. | aluljárója | aluljárói |
| 1st person plural | aluljárónk | aluljáróink |
| 2nd person plural | aluljárótok | aluljáróitok |
| 3rd person plural | aluljárójuk | aluljáróik |
Further reading edit
- aluljáró in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- aluljáró in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)