azonosság

Hungarian edit

azonos (“identical”) +‎ -ság (noun-forming suffix)

azonosság (plural azonosságok)

identity
A rendőrség megállapította a személyek azonosságát. ― The police established the identity of the persons.
(mathematics) identity (an equation which always holds true regardless of the choice of input variables)

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	azonosság	azonosságok
accusative	azonosságot	azonosságokat
dative	azonosságnak	azonosságoknak
instrumental	azonossággal	azonosságokkal
causal-final	azonosságért	azonosságokért
translative	azonossággá	azonosságokká
terminative	azonosságig	azonosságokig
essive-formal	azonosságként	azonosságokként
essive-modal	—	—
inessive	azonosságban	azonosságokban
superessive	azonosságon	azonosságokon
adessive	azonosságnál	azonosságoknál
illative	azonosságba	azonosságokba
sublative	azonosságra	azonosságokra
allative	azonossághoz	azonosságokhoz
elative	azonosságból	azonosságokból
delative	azonosságról	azonosságokról
ablative	azonosságtól	azonosságoktól
non-attributive possessive - singular	azonosságé	azonosságoké
non-attributive possessive - plural	azonosságéi	azonosságokéi

Possessive forms of azonosság
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	azonosságom	azonosságaim
2nd person sing.	azonosságod	azonosságaid
3rd person sing.	azonossága	azonosságai
1st person plural	azonosságunk	azonosságaink
2nd person plural	azonosságotok	azonosságaitok
3rd person plural	azonosságuk	azonosságaik

Compound words