büszkeség

Hungarian

Etymology

büszke (“proud”) +‎ -ség

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈbyskɛʃeːɡ]
• Hyphenation: büsz‧ke‧ség

Noun

büszkeség (usually uncountable, plural büszkeségek)

1. pride

   Antonym: szégyen

   Büszkeség és balítélet ― Pride and Prejudice (a novel by Jane Austen, first published in 1813)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	büszkeség	büszkeségek
accusative	büszkeséget	büszkeségeket
dative	büszkeségnek	büszkeségeknek
instrumental	büszkeséggel	büszkeségekkel
causal-final	büszkeségért	büszkeségekért
translative	büszkeséggé	büszkeségekké
terminative	büszkeségig	büszkeségekig
essive-formal	büszkeségként	büszkeségekként
essive-modal	—	—
inessive	büszkeségben	büszkeségekben
superessive	büszkeségen	büszkeségeken
adessive	büszkeségnél	büszkeségeknél
illative	büszkeségbe	büszkeségekbe
sublative	büszkeségre	büszkeségekre
allative	büszkeséghez	büszkeségekhez
elative	büszkeségből	büszkeségekből
delative	büszkeségről	büszkeségekről
ablative	büszkeségtől	büszkeségektől
non-attributive possessive - singular	büszkeségé	büszkeségeké
non-attributive possessive - plural	büszkeségéi	büszkeségekéi

Possessive forms of büszkeség
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	büszkeségem	büszkeségeim
2nd person sing.	büszkeséged	büszkeségeid
3rd person sing.	büszkesége	büszkeségei
1st person plural	büszkeségünk	büszkeségeink
2nd person plural	büszkeségetek	büszkeségeitek
3rd person plural	büszkeségük	büszkeségeik

Further reading

• büszkeség in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• büszkeség in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)