Hungarian edit

Etymology edit

From German Bassist.[1] With the suffix -ista.

Pronunciation edit

  • IPA(key): [ˈbɒsːiʃtɒ]
  • Hyphenation: basz‧szis‧ta
  • Rhymes: -tɒ

Noun edit

basszista (plural basszisták)

  1. bass (a man who sings bass)
  2. bassist (a musician who plays a bass instrument)

Declension edit

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative basszista basszisták
accusative basszistát basszistákat
dative basszistának basszistáknak
instrumental basszistával basszistákkal
causal-final basszistáért basszistákért
translative basszistává basszistákká
terminative basszistáig basszistákig
essive-formal basszistaként basszistákként
essive-modal
inessive basszistában basszistákban
superessive basszistán basszistákon
adessive basszistánál basszistáknál
illative basszistába basszistákba
sublative basszistára basszistákra
allative basszistához basszistákhoz
elative basszistából basszistákból
delative basszistáról basszistákról
ablative basszistától basszistáktól
non-attributive
possessive - singular
basszistáé basszistáké
non-attributive
possessive - plural
basszistáéi basszistákéi
Possessive forms of basszista
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. basszistám basszistáim
2nd person sing. basszistád basszistáid
3rd person sing. basszistája basszistái
1st person plural basszistánk basszistáink
2nd person plural basszistátok basszistáitok
3rd person plural basszistájuk basszistáik

References edit

  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading edit

  • basszista in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
  • basszista in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)