becsvágy

Hungarian

Etymology

becs +‎ vágy, created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈbɛt͡ʃvaːɟ]
• Hyphenation: becs‧vágy
• Rhymes: -aːɟ

Noun

becsvágy (plural becsvágyak)

1. ambition

   Synonym: ambíció

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	becsvágy	becsvágyak
accusative	becsvágyat	becsvágyakat
dative	becsvágynak	becsvágyaknak
instrumental	becsvággyal	becsvágyakkal
causal-final	becsvágyért	becsvágyakért
translative	becsvággyá	becsvágyakká
terminative	becsvágyig	becsvágyakig
essive-formal	becsvágyként	becsvágyakként
essive-modal	—	—
inessive	becsvágyban	becsvágyakban
superessive	becsvágyon	becsvágyakon
adessive	becsvágynál	becsvágyaknál
illative	becsvágyba	becsvágyakba
sublative	becsvágyra	becsvágyakra
allative	becsvágyhoz	becsvágyakhoz
elative	becsvágyból	becsvágyakból
delative	becsvágyról	becsvágyakról
ablative	becsvágytól	becsvágyaktól
non-attributive possessive - singular	becsvágyé	becsvágyaké
non-attributive possessive - plural	becsvágyéi	becsvágyakéi

Possessive forms of becsvágy
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	becsvágyam	becsvágyaim
2nd person sing.	becsvágyad	becsvágyaid
3rd person sing.	becsvágya	becsvágyai
1st person plural	becsvágyunk	becsvágyaink
2nd person plural	becsvágyatok	becsvágyaitok
3rd person plural	becsvágyuk	becsvágyaik

Related terms

• becsvágyó

 

Further reading

• becsvágy in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• becsvágy in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)