Last modified on 3 March 2015, at 14:24

bizonyít

HungarianEdit

EtymologyEdit

bizony +‎ -ít [1]

PronunciationEdit

  • IPA(key): /ˈbizoɲiːt/
  • Hyphenation: bi‧zo‧nyít

VerbEdit

bizonyít

  1. to prove, certify

ConjugationEdit

Derived termsEdit

Related termsEdit

ReferencesEdit

  1. ^ Gábor Zaicz, Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta Könyvkiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6