csecsen

See also: csecsén

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈt͡ʃɛt͡ʃɛn]
• Hyphenation: cse‧csen
• Rhymes: -ɛn

Etymology 1

Adjective

csecsen (not comparable)

1. Chechen, Chechnyan (of or relating to the Chechen people, their language, or Chechnya)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	csecsen	csecsenek
accusative	csecsent	csecseneket
dative	csecsennek	csecseneknek
instrumental	csecsennel	csecsenekkel
causal-final	csecsenért	csecsenekért
translative	csecsenné	csecsenekké
terminative	csecsenig	csecsenekig
essive-formal	csecsenként	csecsenekként
essive-modal	csecsenül	—
inessive	csecsenben	csecsenekben
superessive	csecsenen	csecseneken
adessive	csecsennél	csecseneknél
illative	csecsenbe	csecsenekbe
sublative	csecsenre	csecsenekre
allative	csecsenhez	csecsenekhez
elative	csecsenből	csecsenekből
delative	csecsenről	csecsenekről
ablative	csecsentől	csecsenektől
non-attributive possessive - singular	csecsené	csecseneké
non-attributive possessive - plural	csecsenéi	csecsenekéi

Noun

csecsen (countable and uncountable, plural csecsenek)

1. Chechen (person)
2. Chechen (language)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	csecsen	csecsenek
accusative	csecsent	csecseneket
dative	csecsennek	csecseneknek
instrumental	csecsennel	csecsenekkel
causal-final	csecsenért	csecsenekért
translative	csecsenné	csecsenekké
terminative	csecsenig	csecsenekig
essive-formal	csecsenként	csecsenekként
essive-modal	—	—
inessive	csecsenben	csecsenekben
superessive	csecsenen	csecseneken
adessive	csecsennél	csecseneknél
illative	csecsenbe	csecsenekbe
sublative	csecsenre	csecsenekre
allative	csecsenhez	csecsenekhez
elative	csecsenből	csecsenekből
delative	csecsenről	csecsenekről
ablative	csecsentől	csecsenektől
non-attributive possessive - singular	csecsené	csecseneké
non-attributive possessive - plural	csecsenéi	csecsenekéi

Possessive forms of csecsen
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	csecsenem	csecsenjeim
2nd person sing.	csecsened	csecsenjeid
3rd person sing.	csecsenje	csecsenjei
1st person plural	csecsenünk	csecsenjeink
2nd person plural	csecsenetek	csecsenjeitek
3rd person plural	csecsenjük	csecsenjeik

Derived terms

• Csecsenföld

Etymology 2

csecs +‎ -en

Noun

csecsen

1. superessive singular of csecs

Further reading

• csecsen in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)