dicséreteitek

Hungarian

Etymology

dicséret +‎ -eitek (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈdit͡ʃeːrɛtɛjitɛk]
• Hyphenation: di‧csé‧re‧te‧i‧tek

Noun

dicséreteitek

1. second-person plural multiple-possession possessive of dicséret

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	—	dicséreteitek
accusative	—	dicséreteiteket
dative	—	dicséreteiteknek
instrumental	—	dicséreteitekkel
causal-final	—	dicséreteitekért
translative	—	dicséreteitekké
terminative	—	dicséreteitekig
essive-formal	—	dicséreteitekként
essive-modal	—	dicséreteitekül
inessive	—	dicséreteitekben
superessive	—	dicséreteiteken
adessive	—	dicséreteiteknél
illative	—	dicséreteitekbe
sublative	—	dicséreteitekre
allative	—	dicséreteitekhez
elative	—	dicséreteitekből
delative	—	dicséreteitekről
ablative	—	dicséreteitektől
non-attributive possessive - singular	—	dicséreteiteké
non-attributive possessive - plural	—	dicséreteitekéi