disznó
Hungarian edit
Etymology edit
Borrowing from an Oghur language before the times of the Hungarian conquest of the Carpathian Basin (at the turn of the 9th and 10th centuries).[1] Compare Chuvash сысна (sysna, “pig”), Eastern Mari сӧсна (sösna, “pig”). Dialectal gyisznó retains an older form of the word.
Pronunciation edit
Noun edit
disznó (plural disznók)
- swine, pig (mammal)
- Synonym: (formal) sertés
- wild boar
- (card games, dated) ace
- (colloquial, archaic) inkblot (a blot of ink)
- (vulgar, referring to a man) pig, bastard (a contemptible, rude person)
- (vulgar, referring to a man) ribald (an obscene, indecent person)
Declension edit
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | disznó | disznók |
| accusative | disznót | disznókat |
| dative | disznónak | disznóknak |
| instrumental | disznóval | disznókkal |
| causal-final | disznóért | disznókért |
| translative | disznóvá | disznókká |
| terminative | disznóig | disznókig |
| essive-formal | disznóként | disznókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | disznóban | disznókban |
| superessive | disznón | disznókon |
| adessive | disznónál | disznóknál |
| illative | disznóba | disznókba |
| sublative | disznóra | disznókra |
| allative | disznóhoz | disznókhoz |
| elative | disznóból | disznókból |
| delative | disznóról | disznókról |
| ablative | disznótól | disznóktól |
| non-attributive possessive - singular |
disznóé | disznóké |
| non-attributive possessive - plural |
disznóéi | disznókéi |
| Possessive forms of disznó | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | disznóm | disznóim |
| 2nd person sing. | disznód | disznóid |
| 3rd person sing. | disznója | disznói |
| 1st person plural | disznónk | disznóink |
| 2nd person plural | disznótok | disznóitok |
| 3rd person plural | disznójuk | disznóik |
Derived terms edit
Compound words
Expressions
Adjective edit
disznó (comparative disznóbb, superlative legdisznóbb)
- (derogatory) obscene, indecent, ribald
- (colloquial, dated) awful, terrible
- disznó hőség ― terrible heat
Declension edit
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | disznó | disznók |
| accusative | disznót | disznókat |
| dative | disznónak | disznóknak |
| instrumental | disznóval | disznókkal |
| causal-final | disznóért | disznókért |
| translative | disznóvá | disznókká |
| terminative | disznóig | disznókig |
| essive-formal | disznóként | disznókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | disznóban | disznókban |
| superessive | disznón | disznókon |
| adessive | disznónál | disznóknál |
| illative | disznóba | disznókba |
| sublative | disznóra | disznókra |
| allative | disznóhoz | disznókhoz |
| elative | disznóból | disznókból |
| delative | disznóról | disznókról |
| ablative | disznótól | disznóktól |
| non-attributive possessive - singular |
disznóé | disznóké |
| non-attributive possessive - plural |
disznóéi | disznókéi |
References edit
- ^ disznó in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading edit
- disznó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- disznó in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)