disztingvált
Hungarian edit
Etymology edit
disztingvál + -t
Pronunciation edit
Verb edit
disztingvált
Participle edit
disztingvált
Adjective edit
disztingvált (comparative disztingváltabb, superlative legdisztingváltabb)
- distinguished (having a dignified appearance or demeanor)
- Synonyms: előkelő, finom, választékos
Declension edit
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | disztingvált | disztingváltak |
| accusative | disztingváltat | disztingváltakat |
| dative | disztingváltnak | disztingváltaknak |
| instrumental | disztingválttal | disztingváltakkal |
| causal-final | disztingváltért | disztingváltakért |
| translative | disztingválttá | disztingváltakká |
| terminative | disztingváltig | disztingváltakig |
| essive-formal | disztingváltként | disztingváltakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | disztingváltban | disztingváltakban |
| superessive | disztingválton | disztingváltakon |
| adessive | disztingváltnál | disztingváltaknál |
| illative | disztingváltba | disztingváltakba |
| sublative | disztingváltra | disztingváltakra |
| allative | disztingválthoz | disztingváltakhoz |
| elative | disztingváltból | disztingváltakból |
| delative | disztingváltról | disztingváltakról |
| ablative | disztingválttól | disztingváltaktól |
| non-attributive possessive - singular |
disztingválté | disztingváltaké |
| non-attributive possessive - plural |
disztingváltéi | disztingváltakéi |
Derived terms edit
Further reading edit
- disztingvált in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- disztingvált in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)