elmeszakértő

Hungarian edit

elme (“mind; mental”) +‎ szakértő (“expert, specialist”)

elmeszakértő (plural elmeszakértők)

alienist (an expert in mental illness, especially with reference to legal ramifications)

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	elmeszakértő	elmeszakértők
accusative	elmeszakértőt	elmeszakértőket
dative	elmeszakértőnek	elmeszakértőknek
instrumental	elmeszakértővel	elmeszakértőkkel
causal-final	elmeszakértőért	elmeszakértőkért
translative	elmeszakértővé	elmeszakértőkké
terminative	elmeszakértőig	elmeszakértőkig
essive-formal	elmeszakértőként	elmeszakértőkként
essive-modal	—	—
inessive	elmeszakértőben	elmeszakértőkben
superessive	elmeszakértőn	elmeszakértőkön
adessive	elmeszakértőnél	elmeszakértőknél
illative	elmeszakértőbe	elmeszakértőkbe
sublative	elmeszakértőre	elmeszakértőkre
allative	elmeszakértőhöz	elmeszakértőkhöz
elative	elmeszakértőből	elmeszakértőkből
delative	elmeszakértőről	elmeszakértőkről
ablative	elmeszakértőtől	elmeszakértőktől
non-attributive possessive - singular	elmeszakértőé	elmeszakértőké
non-attributive possessive - plural	elmeszakértőéi	elmeszakértőkéi

Possessive forms of elmeszakértő
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	elmeszakértőm	elmeszakértőim
2nd person sing.	elmeszakértőd	elmeszakértőid
3rd person sing.	elmeszakértője	elmeszakértői
1st person plural	elmeszakértőnk	elmeszakértőink
2nd person plural	elmeszakértőtök	elmeszakértőitek
3rd person plural	elmeszakértőjük	elmeszakértőik