említ

Hungarian

Etymology

Stem of unknown origin with the causative suffix -ít.

Pronunciation

• IPA: /ˈɛmliːt/
• Hyphenation: em‧lít

Verb

említ

1. to mention

Conjugation

conjugation of említ

Infinitive			említeni
Past participle			említett
Present participle			említő
Future participle			említendő
Adverbial participle			említve
Potential			említhet
			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Indicative Mood	Present	Indefinite	említek	említesz	említ	említünk	említetek	említenek
		Definite	említem én téged/titeket említelek	említed	említi	említjük	említitek	említik
	Past	Indefinite	említettem	említettél	említett	említettünk	említettetek	említettek
		Definite	említettem én téged/titeket említettelek	említetted	említette	említettük	említettétek	említették
Conditional Mood	Present	Indefinite	említenék	említenél	említene	említenénk	említenétek	említenének
		Definite	említeném én téged/titeket említenélek	említenéd	említené	említenénk	említenétek	említenék
Subjunctive Mood	Present	Indefinite	említsek	említs or említsél	említsen	említsünk	említsetek	említsenek
		Definite	említsem én téged/titeket említselek	említsd or említsed	említse	említsük	említsétek	említsék
Conjugated Infinitive			említenem	említened	említenie	említenünk	említenetek	említeniük

Derived terms

• említés
• megemlít

Related terms

• emleget
• emlék