eredeti

Hungarian edit

eredet (“origin”) +‎ -i (adjective-forming suffix)

eredeti (comparative eredetibb, superlative legeredetibb)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	eredeti	eredetiek
accusative	eredetit	eredetieket
dative	eredetinek	eredetieknek
instrumental	eredetivel	eredetiekkel
causal-final	eredetiért	eredetiekért
translative	eredetivé	eredetiekké
terminative	eredetiig	eredetiekig
essive-formal	eredetiként	eredetiekként
essive-modal	—	—
inessive	eredetiben	eredetiekben
superessive	eredetin	eredetieken
adessive	eredetinél	eredetieknél
illative	eredetibe	eredetiekbe
sublative	eredetire	eredetiekre
allative	eredetihez	eredetiekhez
elative	eredetiből	eredetiekből
delative	eredetiről	eredetiekről
ablative	eredetitől	eredetiektől
non-attributive possessive - singular	eredetié	eredetieké
non-attributive possessive - plural	eredetiéi	eredetiekéi

eredeti (plural eredetik)

original (an object or other creation from which all later copies and variations are derived)
original (written in the language of the author, without translation)
Eredetiben olvassuk az angol könyveket. ― We read English books in the original.

Angol eredetiből fordít. ― He/she translates from the English original

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	eredeti	eredetik
accusative	eredetit	eredetiket
dative	eredetinek	eredetiknek
instrumental	eredetivel	eredetikkel
causal-final	eredetiért	eredetikért
translative	eredetivé	eredetikké
terminative	eredetiig	eredetikig
essive-formal	eredetiként	eredetikként
essive-modal	—	—
inessive	eredetiben	eredetikben
superessive	eredetin	eredetiken
adessive	eredetinél	eredetiknél
illative	eredetibe	eredetikbe
sublative	eredetire	eredetikre
allative	eredetihez	eredetikhez
elative	eredetiből	eredetikből
delative	eredetiről	eredetikről
ablative	eredetitől	eredetiktől
non-attributive possessive - singular	eredetié	eredetiké
non-attributive possessive - plural	eredetiéi	eredetikéi