esemény
Hungarian edit
Etymology edit
From the es- stem of esik + -emény.
Pronunciation edit
Noun edit
esemény (plural események)
Declension edit
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | esemény | események |
| accusative | eseményt | eseményeket |
| dative | eseménynek | eseményeknek |
| instrumental | eseménnyel | eseményekkel |
| causal-final | eseményért | eseményekért |
| translative | eseménnyé | eseményekké |
| terminative | eseményig | eseményekig |
| essive-formal | eseményként | eseményekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | eseményben | eseményekben |
| superessive | eseményen | eseményeken |
| adessive | eseménynél | eseményeknél |
| illative | eseménybe | eseményekbe |
| sublative | eseményre | eseményekre |
| allative | eseményhez | eseményekhez |
| elative | eseményből | eseményekből |
| delative | eseményről | eseményekről |
| ablative | eseménytől | eseményektől |
| non-attributive possessive - singular |
eseményé | eseményeké |
| non-attributive possessive - plural |
eseményéi | eseményekéi |
| Possessive forms of esemény | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | eseményem | eseményeim |
| 2nd person sing. | eseményed | eseményeid |
| 3rd person sing. | eseménye | eseményei |
| 1st person plural | eseményünk | eseményeink |
| 2nd person plural | eseményetek | eseményeitek |
| 3rd person plural | eseményük | eseményeik |
Derived terms edit
Compound words
Further reading edit
- esemény in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- esemény in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)