expresszionista
Hungarian edit
Etymology edit
From German Expressionist, from French expressionniste.[1] With Latinate -ista ending.
Pronunciation edit
Adjective edit
expresszionista (not comparable)
Declension edit
Noun edit
expresszionista (plural expresszionisták)
Declension edit
| Possessive forms of expresszionista | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | expresszionistám | expresszionistáim |
| 2nd person sing. | expresszionistád | expresszionistáid |
| 3rd person sing. | expresszionistája | expresszionistái |
| 1st person plural | expresszionistánk | expresszionistáink |
| 2nd person plural | expresszionistátok | expresszionistáitok |
| 3rd person plural | expresszionistájuk | expresszionistáik |
Related terms edit
References edit
- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
Further reading edit
- expresszionista in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)