felkiáltójel
Etymology
felkiáltó + jel
Pronunciation
- IPA: /ˈfɛlkiaːltoːjɛl/
- Hyphenation: fel‧ki‧ál‧tó‧jel
Noun
felkiáltójel (plural felkiáltójelek)
- exclamation mark
Declension
declension of felkiáltójel
|
singular |
plural |
|---|
| nominative |
felkiáltójel |
felkiáltójelek |
|---|
| accusative |
felkiáltójelet |
felkiáltójeleket |
|---|
| dative |
felkiáltójelnek |
felkiáltójeleknek |
|---|
| instrumental |
felkiáltójellel |
felkiáltójelekkel |
|---|
| causal-final |
felkiáltójelért |
felkiáltójelekért |
|---|
| translative |
felkiáltójellé |
felkiáltójelekké |
|---|
| terminative |
felkiáltójelig |
felkiáltójelekig |
|---|
| essive-formal |
felkiáltójelként |
felkiáltójelekként |
|---|
| essive-modal |
- |
- |
|---|
| inessive |
felkiáltójelben |
felkiáltójelekben |
|---|
| superessive |
felkiáltójelen |
felkiáltójeleken |
|---|
| adessive |
felkiáltójelnél |
felkiáltójeleknél |
|---|
| illative |
felkiáltójelbe |
felkiáltójelekbe |
|---|
| sublative |
felkiáltójelre |
felkiáltójelekre |
|---|
| allative |
felkiáltójelhez |
felkiáltójelekhez |
|---|
| elative |
felkiáltójelből |
felkiáltójelekből |
|---|
| delative |
felkiáltójelről |
felkiáltójelekről |
|---|
| ablative |
felkiáltójeltől |
felkiáltójelektől |
|---|
|
| possessor |
singular possession |
plural possession |
|---|
| 1st person sing. |
felkiáltójelem |
felkiáltójeleim |
|---|
| 2nd person sing. |
felkiáltójeled |
felkiáltójeleid |
|---|
| 3rd person sing. |
felkiáltójele |
felkiáltójelei |
|---|
| 1st person plural |
felkiáltójelünk |
felkiáltójeleink |
|---|
| 2nd person plural |
felkiáltójeletek |
felkiáltójeleitek |
|---|
| 3rd person plural |
felkiáltójelük |
felkiáltójeleik |
|---|
|
