hallucinogén

See also: hallucinogen

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhɒlːut͡sinoɡeːn]
• Hyphenation: hal‧lu‧ci‧no‧gén
• Rhymes: -eːn

Adjective

hallucinogén (comparative hallucinogénebb, superlative leghallucinogénebb)

1. hallucinogenic

Noun

hallucinogén (plural hallucinogének)

1. hallucinogen

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	hallucinogén	hallucinogének
accusative	hallucinogént	hallucinogéneket
dative	hallucinogénnek	hallucinogéneknek
instrumental	hallucinogénnel	hallucinogénekkel
causal-final	hallucinogénért	hallucinogénekért
translative	hallucinogénné	hallucinogénekké
terminative	hallucinogénig	hallucinogénekig
essive-formal	hallucinogénként	hallucinogénekként
essive-modal	—	—
inessive	hallucinogénben	hallucinogénekben
superessive	hallucinogénen	hallucinogéneken
adessive	hallucinogénnél	hallucinogéneknél
illative	hallucinogénbe	hallucinogénekbe
sublative	hallucinogénre	hallucinogénekre
allative	hallucinogénhez	hallucinogénekhez
elative	hallucinogénből	hallucinogénekből
delative	hallucinogénről	hallucinogénekről
ablative	hallucinogéntől	hallucinogénektől
non-attributive possessive - singular	hallucinogéné	hallucinogéneké
non-attributive possessive - plural	hallucinogénéi	hallucinogénekéi

Possessive forms of hallucinogén
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	hallucinogénem	hallucinogénjeim
2nd person sing.	hallucinogéned	hallucinogénjeid
3rd person sing.	hallucinogénje	hallucinogénjei
1st person plural	hallucinogénünk	hallucinogénjeink
2nd person plural	hallucinogénetek	hallucinogénjeitek
3rd person plural	hallucinogénjük	hallucinogénjeik