ideiglenes

Hungarian edit

Etymology edit

From the archaic ideiglen (“for a period of time”) +‎ -es (adjective-forming suffix), created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.^[1]^[2]

Pronunciation edit

IPA^(key): [ˈidɛjiɡlɛnɛʃ], [ˈidɛɡlɛnɛʃ] (colloquial)
Hyphenation: ide‧ig‧le‧nes
Rhymes: -ɛʃ

Adjective edit

ideiglenes (comparative ideiglenesebb, superlative legideiglenesebb)

temporary, provisional, provisory (for a limited time, ephemeral, not constant)
Synonyms: átmeneti, alkalmi, időleges, időszaki, provizórikus

Antonyms: állandó, végleges

Declension edit

Inflection of ideiglenes
	singular	plural
nominative	ideiglenes	ideiglenesek
accusative	ideigleneset ideiglenest	ideigleneseket
dative	ideiglenesnek	ideigleneseknek
instrumental	ideiglenessel	ideiglenesekkel
causal-final	ideiglenesért	ideiglenesekért
translative	ideiglenessé	ideiglenesekké
terminative	ideiglenesig	ideiglenesekig
essive-formal	ideiglenesként	ideiglenesekként
essive-modal	—	—
inessive	ideiglenesben	ideiglenesekben
superessive	ideiglenesen	ideigleneseken
adessive	ideiglenesnél	ideigleneseknél
illative	ideiglenesbe	ideiglenesekbe
sublative	ideiglenesre	ideiglenesekre
allative	ideigleneshez	ideiglenesekhez
elative	ideiglenesből	ideiglenesekből
delative	ideiglenesről	ideiglenesekről
ablative	ideiglenestől	ideiglenesektől
non-attributive possessive - singular	ideiglenesé	ideigleneseké
non-attributive possessive - plural	ideigleneséi	ideiglenesekéi

Derived terms edit

References edit

^ ideiglenes in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN
^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN