iromány

Hungarian

Etymology

ír (“to write”) +‎ -omány (noun-forming suffix indicating the result of action). Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈiromaːɲ]
• Hyphenation: iro‧mány

Noun

iromány (plural irományok)

1. (slightly dated) document, writing, paperwork (something written, such as a document, article, letter, or book)

   Synonyms: írás, irat, írásmű, dokumentum, kézirat

2. (derogatory) pot boiler, potboiler, patchwork (a literary work of poor quality)

   Synonyms: firkálmány, fércmunka, fércmű

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	iromány	irományok
accusative	irományt	irományokat
dative	irománynak	irományoknak
instrumental	irománnyal	irományokkal
causal-final	irományért	irományokért
translative	irománnyá	irományokká
terminative	irományig	irományokig
essive-formal	irományként	irományokként
essive-modal	—	—
inessive	irományban	irományokban
superessive	irományon	irományokon
adessive	irománynál	irományoknál
illative	irományba	irományokba
sublative	irományra	irományokra
allative	irományhoz	irományokhoz
elative	irományból	irományokból
delative	irományról	irományokról
ablative	irománytól	irományoktól
non-attributive possessive - singular	irományé	irományoké
non-attributive possessive - plural	irományéi	irományokéi

Possessive forms of iromány
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	irományom	irományaim
2nd person sing.	irományod	irományaid
3rd person sing.	irománya	irományai
1st person plural	irományunk	irományaink
2nd person plural	irományotok	irományaitok
3rd person plural	irományuk	irományaik

Further reading

• iromány in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN