jellemű

Hungarian

Etymology

jellem (“character, personality”) +‎ -ű (“of”, adjective-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈjɛlːɛmyː]
• Hyphenation: jel‧le‧mű
• Rhymes: -myː

Adjective

jellemű (not comparable)

1. character (having a named personality)

   Gyenge jellemű ember. ― He is a week character.

   Feddhetetlen jellemű ember. ― He is a man of integrity.

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	jellemű	jelleműek
accusative	jelleműt	jelleműeket
dative	jelleműnek	jelleműeknek
instrumental	jelleművel	jelleműekkel
causal-final	jelleműért	jelleműekért
translative	jelleművé	jelleműekké
terminative	jelleműig	jelleműekig
essive-formal	jelleműként	jelleműekként
essive-modal	—	—
inessive	jelleműben	jelleműekben
superessive	jelleműn	jelleműeken
adessive	jelleműnél	jelleműeknél
illative	jelleműbe	jelleműekbe
sublative	jelleműre	jelleműekre
allative	jelleműhöz	jelleműekhez
elative	jelleműből	jelleműekből
delative	jelleműről	jelleműekről
ablative	jelleműtől	jelleműektől
non-attributive possessive - singular	jelleműé	jelleműeké
non-attributive possessive - plural	jelleműéi	jelleműekéi