kéregető
Hungarian edit
Etymology edit
Pronunciation edit
Participle edit
kéregető
Noun edit
kéregető (plural kéregetők)
Declension edit
| Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | kéregető | kéregetők |
| accusative | kéregetőt | kéregetőket |
| dative | kéregetőnek | kéregetőknek |
| instrumental | kéregetővel | kéregetőkkel |
| causal-final | kéregetőért | kéregetőkért |
| translative | kéregetővé | kéregetőkké |
| terminative | kéregetőig | kéregetőkig |
| essive-formal | kéregetőként | kéregetőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kéregetőben | kéregetőkben |
| superessive | kéregetőn | kéregetőkön |
| adessive | kéregetőnél | kéregetőknél |
| illative | kéregetőbe | kéregetőkbe |
| sublative | kéregetőre | kéregetőkre |
| allative | kéregetőhöz | kéregetőkhöz |
| elative | kéregetőből | kéregetőkből |
| delative | kéregetőről | kéregetőkről |
| ablative | kéregetőtől | kéregetőktől |
| non-attributive possessive - singular |
kéregetőé | kéregetőké |
| non-attributive possessive - plural |
kéregetőéi | kéregetőkéi |
| Possessive forms of kéregető | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | kéregetőm | kéregetőim |
| 2nd person sing. | kéregetőd | kéregetőid |
| 3rd person sing. | kéregetője | kéregetői |
| 1st person plural | kéregetőnk | kéregetőink |
| 2nd person plural | kéregetőtök | kéregetőitek |
| 3rd person plural | kéregetőjük | kéregetőik |
Further reading edit
- kéregető in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN