Wikipedia hu
Etymology
költ + -ész + -et
Pronunciation
- IPA: /ˈkølteːsɛt/
- Hyphenation: köl‧té‧szet
Noun
költészet (plural költészetek)
- poetry
Declension
declension of költészet
|
singular |
plural |
|---|
| nominative |
költészet |
költészetek |
|---|
| accusative |
költészetet |
költészeteket |
|---|
| dative |
költészetnek |
költészeteknek |
|---|
| instrumental |
költészettel |
költészetekkel |
|---|
| causal-final |
költészetért |
költészetekért |
|---|
| translative |
költészetté |
költészetekké |
|---|
| terminative |
költészetig |
költészetekig |
|---|
| essive-formal |
költészetként |
költészetekként |
|---|
| essive-modal |
- |
- |
|---|
| inessive |
költészetben |
költészetekben |
|---|
| superessive |
költészeten |
költészeteken |
|---|
| adessive |
költészetnél |
költészeteknél |
|---|
| illative |
költészetbe |
költészetekbe |
|---|
| sublative |
költészetre |
költészetekre |
|---|
| allative |
költészethez |
költészetekhez |
|---|
| elative |
költészetből |
költészetekből |
|---|
| delative |
költészetről |
költészetekről |
|---|
| ablative |
költészettől |
költészetektől |
|---|
|
| possessor |
singular possession |
plural possession |
|---|
| 1st person sing. |
költészetem |
költészeteim |
|---|
| 2nd person sing. |
költészeted |
költészeteid |
|---|
| 3rd person sing. |
költészete |
költészetei |
|---|
| 1st person plural |
költészetünk |
költészeteink |
|---|
| 2nd person plural |
költészetetek |
költészeteitek |
|---|
| 3rd person plural |
költészetük |
költészeteik |
|---|
|
