Hungarian edit

Etymology edit

Back-formation from kajdácsol.

Pronunciation edit

Noun edit

kajdács (plural kajdácsok)

  1. (dialectal, archaic) parrot (bird)

Declension edit

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative kajdács kajdácsok
accusative kajdácsot kajdácsokat
dative kajdácsnak kajdácsoknak
instrumental kajdáccsal kajdácsokkal
causal-final kajdácsért kajdácsokért
translative kajdáccsá kajdácsokká
terminative kajdácsig kajdácsokig
essive-formal kajdácsként kajdácsokként
essive-modal
inessive kajdácsban kajdácsokban
superessive kajdácson kajdácsokon
adessive kajdácsnál kajdácsoknál
illative kajdácsba kajdácsokba
sublative kajdácsra kajdácsokra
allative kajdácshoz kajdácsokhoz
elative kajdácsból kajdácsokból
delative kajdácsról kajdácsokról
ablative kajdácstól kajdácsoktól
non-attributive
possessive - singular
kajdácsé kajdácsoké
non-attributive
possessive - plural
kajdácséi kajdácsokéi
Possessive forms of kajdács
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. kajdácsom kajdácsaim
2nd person sing. kajdácsod kajdácsaid
3rd person sing. kajdácsa kajdácsai
1st person plural kajdácsunk kajdácsaink
2nd person plural kajdácsotok kajdácsaitok
3rd person plural kajdácsuk kajdácsaik

Further reading edit

  • kajdács in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN