kaméleon

See also: kameleon and Kameleon

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkɒmeːlɛon]
• Hyphenation: ka‧mé‧le‧on
• Rhymes: -on

Noun

kaméleon (plural kaméleonok)

1. chameleon (reptile)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	kaméleon	kaméleonok
accusative	kaméleont	kaméleonokat
dative	kaméleonnak	kaméleonoknak
instrumental	kaméleonnal	kaméleonokkal
causal-final	kaméleonért	kaméleonokért
translative	kaméleonná	kaméleonokká
terminative	kaméleonig	kaméleonokig
essive-formal	kaméleonként	kaméleonokként
essive-modal	—	—
inessive	kaméleonban	kaméleonokban
superessive	kaméleonon	kaméleonokon
adessive	kaméleonnál	kaméleonoknál
illative	kaméleonba	kaméleonokba
sublative	kaméleonra	kaméleonokra
allative	kaméleonhoz	kaméleonokhoz
elative	kaméleonból	kaméleonokból
delative	kaméleonról	kaméleonokról
ablative	kaméleontól	kaméleonoktól
non-attributive possessive - singular	kaméleoné	kaméleonoké
non-attributive possessive - plural	kaméleonéi	kaméleonokéi

Possessive forms of kaméleon
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	kaméleonom	kaméleonjaim
2nd person sing.	kaméleonod	kaméleonjaid
3rd person sing.	kaméleonja	kaméleonjai
1st person plural	kaméleonunk	kaméleonjaink
2nd person plural	kaméleonotok	kaméleonjaitok
3rd person plural	kaméleonjuk	kaméleonjaik

Further reading

• kaméleon in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN