kikötőváros
Hungarian edit
Etymology edit
kikötő (“port”) + város (“city”)
Pronunciation edit
Noun edit
kikötőváros (plural kikötővárosok)
Declension edit
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | kikötőváros | kikötővárosok |
| accusative | kikötővárost | kikötővárosokat |
| dative | kikötővárosnak | kikötővárosoknak |
| instrumental | kikötővárossal | kikötővárosokkal |
| causal-final | kikötővárosért | kikötővárosokért |
| translative | kikötővárossá | kikötővárosokká |
| terminative | kikötővárosig | kikötővárosokig |
| essive-formal | kikötővárosként | kikötővárosokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | kikötővárosban | kikötővárosokban |
| superessive | kikötővároson | kikötővárosokon |
| adessive | kikötővárosnál | kikötővárosoknál |
| illative | kikötővárosba | kikötővárosokba |
| sublative | kikötővárosra | kikötővárosokra |
| allative | kikötővároshoz | kikötővárosokhoz |
| elative | kikötővárosból | kikötővárosokból |
| delative | kikötővárosról | kikötővárosokról |
| ablative | kikötővárostól | kikötővárosoktól |
| non-attributive possessive - singular |
kikötővárosé | kikötővárosoké |
| non-attributive possessive - plural |
kikötővároséi | kikötővárosokéi |
| Possessive forms of kikötőváros | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | kikötővárosom | kikötővárosaim |
| 2nd person sing. | kikötővárosod | kikötővárosaid |
| 3rd person sing. | kikötővárosa | kikötővárosai |
| 1st person plural | kikötővárosunk | kikötővárosaink |
| 2nd person plural | kikötővárosotok | kikötővárosaitok |
| 3rd person plural | kikötővárosuk | kikötővárosaik |
Further reading edit
- kikötőváros in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN