letét

See also: letet, létet, létét, and letět

Hungarian

Etymology

From the verb letesz (“to put down, to deposit”) + -t (noun-forming suffix).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈlɛteːt]
• Hyphenation: le‧tét
• Rhymes: -eːt

Noun

letét (plural letétek)

1. deposit (that which is placed anywhere, or in anyone's hands, for safekeeping; something entrusted to the care of another)
2. deposit (a sum of money or other asset given as an initial payment, to show good faith, or to reserve something for purchase)

   Synonyms: foglaló, kaució (especially for real estate)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	letét	letétek
accusative	letétet	letéteket
dative	letétnek	letéteknek
instrumental	letéttel	letétekkel
causal-final	letétért	letétekért
translative	letétté	letétekké
terminative	letétig	letétekig
essive-formal	letétként	letétekként
essive-modal	—	—
inessive	letétben	letétekben
superessive	letéten	letéteken
adessive	letétnél	letéteknél
illative	letétbe	letétekbe
sublative	letétre	letétekre
allative	letéthez	letétekhez
elative	letétből	letétekből
delative	letétről	letétekről
ablative	letéttől	letétektől
non-attributive possessive - singular	letété	letéteké
non-attributive possessive - plural	letétéi	letétekéi

Possessive forms of letét
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	letétem	letétjeim
2nd person sing.	letéted	letétjeid
3rd person sing.	letétje	letétjei
1st person plural	letétünk	letétjeink
2nd person plural	letétetek	letétjeitek
3rd person plural	letétjük	letétjeik

Further reading

• letét in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Anagrams

• éltet, ételt, ettél, létet, letté, tétel