Hungarian edit

Etymology edit

mester (master) +‎ lövész (shooter)

Pronunciation edit

  • IPA(key): [ˈmɛʃtɛrløveːs]
  • Hyphenation: mes‧ter‧lö‧vész

Noun edit

mesterlövész (plural mesterlövészek)

  1. (military) sniper, marksman, markswoman, sharpshooter, bersagliere (a person highly skilled at hitting targets, as with a firearm)

Declension edit

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative mesterlövész mesterlövészek
accusative mesterlövészt mesterlövészeket
dative mesterlövésznek mesterlövészeknek
instrumental mesterlövésszel mesterlövészekkel
causal-final mesterlövészért mesterlövészekért
translative mesterlövésszé mesterlövészekké
terminative mesterlövészig mesterlövészekig
essive-formal mesterlövészként mesterlövészekként
essive-modal
inessive mesterlövészben mesterlövészekben
superessive mesterlövészen mesterlövészeken
adessive mesterlövésznél mesterlövészeknél
illative mesterlövészbe mesterlövészekbe
sublative mesterlövészre mesterlövészekre
allative mesterlövészhez mesterlövészekhez
elative mesterlövészből mesterlövészekből
delative mesterlövészről mesterlövészekről
ablative mesterlövésztől mesterlövészektől
non-attributive
possessive - singular
mesterlövészé mesterlövészeké
non-attributive
possessive - plural
mesterlövészéi mesterlövészekéi
Possessive forms of mesterlövész
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. mesterlövészem mesterlövészeim
2nd person sing. mesterlövészed mesterlövészeid
3rd person sing. mesterlövésze mesterlövészei
1st person plural mesterlövészünk mesterlövészeink
2nd person plural mesterlövészetek mesterlövészeitek
3rd person plural mesterlövészük mesterlövészeik

Derived terms edit

Further reading edit