monopólium

See also: monopolium

Hungarian

Etymology

From Latin monopolium, from Ancient Greek μονοπώλιον (monopṓlion, “a right of exclusive sale”), from μόνος (mónos, “sole”) + πωλέω (pōléō, “I barter, sell”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmonopoːlijum]
• Hyphenation: mo‧no‧pó‧li‧um
• Rhymes: -um

Noun

monopólium (plural monopóliumok)

1. monopoly

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	monopólium	monopóliumok
accusative	monopóliumot	monopóliumokat
dative	monopóliumnak	monopóliumoknak
instrumental	monopóliummal	monopóliumokkal
causal-final	monopóliumért	monopóliumokért
translative	monopóliummá	monopóliumokká
terminative	monopóliumig	monopóliumokig
essive-formal	monopóliumként	monopóliumokként
essive-modal	—	—
inessive	monopóliumban	monopóliumokban
superessive	monopóliumon	monopóliumokon
adessive	monopóliumnál	monopóliumoknál
illative	monopóliumba	monopóliumokba
sublative	monopóliumra	monopóliumokra
allative	monopóliumhoz	monopóliumokhoz
elative	monopóliumból	monopóliumokból
delative	monopóliumról	monopóliumokról
ablative	monopóliumtól	monopóliumoktól
non-attributive possessive - singular	monopóliumé	monopóliumoké
non-attributive possessive - plural	monopóliuméi	monopóliumokéi

Possessive forms of monopólium
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	monopóliumom	monopóliumaim
2nd person sing.	monopóliumod	monopóliumaid
3rd person sing.	monopóliuma	monopóliumai
1st person plural	monopóliumunk	monopóliumaink
2nd person plural	monopóliumotok	monopóliumaitok
3rd person plural	monopóliumuk	monopóliumaik

Derived terms

Compound words

• dohánymonopólium

 

Further reading

• monopólium in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN