nevet

Hungarian

Etymology

From Proto-Ugric *neve- (“laugh”).

Pronunciation

• IPA: /ˈnɛvɛt/
• Hyphenation: ne‧vet

Verb

nevet

1. to laugh at something or someone (-n/-on/-en/-ön)

   A kishúgom mindig nevet a vicceimen. - My little sister always laughs at my jokes.

Conjugation

conjugation of nevet

Infinitive			nevetni
Past participle			nevetett
Present participle			nevető
Future participle			nevetendő
Adverbial participle			nevetve
Potential			nevethet
			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd person sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd person pl formal
Indicative Mood	Present	Indefinite	nevetek	nevetsz	nevet	nevetünk	nevettek	nevetnek
		Definite	nevetem én téged/titeket nevetlek	neveted	neveti	nevetjük	nevetitek	nevetik
	Past	Indefinite	nevettem	nevettél	nevetett	nevettünk	nevettetek	nevettek
		Definite	nevettem én téged/titeket nevettelek	nevetted	nevette	nevettük	nevettétek	nevették
Conditional Mood	Present	Indefinite	nevetnék	nevetnél	nevetne	nevetnénk	nevetnétek	nevetnének
		Definite	nevetném én téged/titeket nevetnélek	nevetnéd	nevetné	nevetnénk	nevetnétek	nevetnék
Subjunctive Mood	Present	Indefinite	nevessek	nevess or nevessél	nevessen	nevessünk	nevessetek	nevessenek
		Definite	nevessem én téged/titeket nevesselek	nevesd or nevessed	nevesse	nevessük	nevessétek	nevessék
Conjugated Infinitive			nevetnem	nevetned	nevetnie	nevetnünk	nevetnetek	nevetniük

Derived terms

• nevetés
• nevetség

With verb prefixes

• felnevet v
• kinevet v

Expressions

• halálra neveti magát