nyelvjárás

Hungarian edit

nyelvjárás (plural nyelvjárások)

dialect (a language variety that is characteristic of a particular area, community or group)
Synonyms: tájnyelv, (nonstandard, colloquial) tájszólás, dialektus

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	nyelvjárás	nyelvjárások
accusative	nyelvjárást	nyelvjárásokat
dative	nyelvjárásnak	nyelvjárásoknak
instrumental	nyelvjárással	nyelvjárásokkal
causal-final	nyelvjárásért	nyelvjárásokért
translative	nyelvjárássá	nyelvjárásokká
terminative	nyelvjárásig	nyelvjárásokig
essive-formal	nyelvjárásként	nyelvjárásokként
essive-modal	—	—
inessive	nyelvjárásban	nyelvjárásokban
superessive	nyelvjáráson	nyelvjárásokon
adessive	nyelvjárásnál	nyelvjárásoknál
illative	nyelvjárásba	nyelvjárásokba
sublative	nyelvjárásra	nyelvjárásokra
allative	nyelvjáráshoz	nyelvjárásokhoz
elative	nyelvjárásból	nyelvjárásokból
delative	nyelvjárásról	nyelvjárásokról
ablative	nyelvjárástól	nyelvjárásoktól
non-attributive possessive - singular	nyelvjárásé	nyelvjárásoké
non-attributive possessive - plural	nyelvjáráséi	nyelvjárásokéi

Possessive forms of nyelvjárás
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	nyelvjárásom	nyelvjárásaim
2nd person sing.	nyelvjárásod	nyelvjárásaid
3rd person sing.	nyelvjárása	nyelvjárásai
1st person plural	nyelvjárásunk	nyelvjárásaink
2nd person plural	nyelvjárásotok	nyelvjárásaitok
3rd person plural	nyelvjárásuk	nyelvjárásaik

Compound words