rémtörténet
Hungarian edit
Etymology edit
rém (“horror”) + történet (“story”)
Pronunciation edit
Noun edit
rémtörténet
Declension edit
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | rémtörténet | rémtörténetek |
| accusative | rémtörténetet | rémtörténeteket |
| dative | rémtörténetnek | rémtörténeteknek |
| instrumental | rémtörténettel | rémtörténetekkel |
| causal-final | rémtörténetért | rémtörténetekért |
| translative | rémtörténetté | rémtörténetekké |
| terminative | rémtörténetig | rémtörténetekig |
| essive-formal | rémtörténetként | rémtörténetekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | rémtörténetben | rémtörténetekben |
| superessive | rémtörténeten | rémtörténeteken |
| adessive | rémtörténetnél | rémtörténeteknél |
| illative | rémtörténetbe | rémtörténetekbe |
| sublative | rémtörténetre | rémtörténetekre |
| allative | rémtörténethez | rémtörténetekhez |
| elative | rémtörténetből | rémtörténetekből |
| delative | rémtörténetről | rémtörténetekről |
| ablative | rémtörténettől | rémtörténetektől |
| non-attributive possessive - singular |
rémtörténeté | rémtörténeteké |
| non-attributive possessive - plural |
rémtörténetéi | rémtörténetekéi |
| Possessive forms of rémtörténet | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | rémtörténetem | rémtörténeteim |
| 2nd person sing. | rémtörténeted | rémtörténeteid |
| 3rd person sing. | rémtörténete | rémtörténetei |
| 1st person plural | rémtörténetünk | rémtörténeteink |
| 2nd person plural | rémtörténetetek | rémtörténeteitek |
| 3rd person plural | rémtörténetük | rémtörténeteik |
Further reading edit
- rémtörténet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN