rímel

See also: rimel

Catalan

Etymology

From the British trademark Rimmel.

Pronunciation

• IPA^(key): (Central, Balearic) [ˈri.məl]
• IPA^(key): (Valencia) [ˈri.mel]

Noun

rímel m (plural rímels)

1. mascara (eyelash cosmetic)

Further reading

• “rímel” in Diccionari de la llengua catalana, segona edició, Institut d’Estudis Catalans.
• “rímel”, in Gran Diccionari de la Llengua Catalana, Grup Enciclopèdia Catalana, 2024
• “rímel” in Diccionari normatiu valencià, Acadèmia Valenciana de la Llengua.

Hungarian

Etymology

rím (“rhyme”) +‎ -el

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈriːmɛl]
• Hyphenation: rí‧mel
• Rhymes: -ɛl

Verb

rímel

1. (intransitive) to rhyme

Conjugation

conjugation of rímel

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	rímelek	rímelsz	rímel	rímelünk	rímeltek	rímelnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	rímeltem	rímeltél	rímelt	rímeltünk	rímeltetek	rímeltek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. rímelni fog.
	Archaic Preterit	Indef.	rímelék	rímelél	rímele	rímelénk	rímelétek	rímelének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. rímel vala, rímelt vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	rímelendek	rímelendesz	rímelend	rímelendünk	rímelendetek	rímelendenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	rímelnék	rímelnél	rímelne	rímelnénk	rímelnétek	rímelnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. rímelt volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	rímeljek	rímelj or rímeljél	rímeljen	rímeljünk	rímeljetek	rímeljenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. rímelt légyen
Infinitive	rímelni		rímelnem	rímelned	rímelnie	rímelnünk	rímelnetek	rímelniük
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	rímelés		rímelő	rímelt	―	rímelve (rímelvén)		rímeltet

potential conjugation of rímel

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	rímelhetek	rímelhetsz	rímelhet	rímelhetünk	rímelhettek	rímelhetnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	rímelhettem	rímelhettél	rímelhetett	rímelhettünk	rímelhettetek	rímelhettek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Preterit	Indef.	rímelheték	rímelhetél	rímelhete	rímelheténk	rímelhetétek	rímelhetének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. rímelhet vala, rímelhetett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	rímelhetendek or rímelandhatok	rímelhetendesz or rímelandhatsz	rímelhetend or rímelandhat	rímelhetendünk or rímelandhatunk	rímelhetendetek or rímelandhattok	rímelhetendenek or rímelandhatnak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	rímelhetnék	rímelhetnél	rímelhetne	rímelhetnénk	rímelhetnétek	rímelhetnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. rímelhetett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	rímelhessek	rímelhess or rímelhessél	rímelhessen	rímelhessünk	rímelhessetek	rímelhessenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. rímelhetett légyen
Inf.	(rímelhetni)		(rímelhetnem)	(rímelhetned)	(rímelhetnie)	(rímelhetnünk)	(rímelhetnetek)	(rímelhetniük)
Positive adjective			―	Neg. adj.	―	Adv. part.	(rímelhetve / rímelhetvén)

Derived terms

(With verbal prefixes):

• összerímel

Further reading

• rímel in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Portuguese

Etymology

From French rimmel.

Pronunciation

 

• (Brazil) IPA^(key): /ˈʁĩ.mew/ [ˈhĩ.meʊ̯]

• (Brazil) IPA^(key): /ˈʁĩ.mew/ [ˈhĩ.meʊ̯]
  • (Rio de Janeiro) IPA^(key): /ˈʁĩ.mew/ [ˈχĩ.meʊ̯]
  • (Southern Brazil) IPA^(key): /ˈʁi.mew/ [ˈhi.meʊ̯]

• (Portugal) IPA^(key): /ˈʁi.mɛl/ [ˈʁi.mɛɫ]

• Hyphenation: rí‧mel

Noun

rímel m (plural rímeis)

1. mascara (eyelash cosmetic)

   Synonym: máscara

Further reading

• “rímel”, in Dicionário Priberam da Língua Portuguesa (in Portuguese), Lisbon: Priberam, 2008–2024
• “rímel”, in Dicionário infopédia da Língua Portuguesa (in Portuguese), Porto: Porto Editora, 2003–2024
• “rímel”, in Dicionário inFormal (in Portuguese), 2006–2024

Spanish

rímel

Etymology

From the British trademark Rimmel.

Pronunciation

• IPA^(key): /ˈrimel/ [ˈri.mel]
• Rhymes: -imel
• Syllabification: rí‧mel

Noun

rímel m (plural rímeles)

1. mascara

   Synonyms: máscara de pestañas, (Colombia) pestañina

Further reading

• “rímel”, in Diccionario de la lengua española, Vigésima tercera edición, Real Academia Española, 2014
• “rímel” in Lexico, Oxford University Press.