sírja
Hungarian edit
Pronunciation edit
Etymology 1 edit
sír (“grave, tomb”) + -ja (“his/her/its”, possessive suffix)
Noun edit
sírja
- third-person singular single-possession possessive of sír
Declension edit
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | sírja | — |
| accusative | sírját | — |
| dative | sírjának | — |
| instrumental | sírjával | — |
| causal-final | sírjáért | — |
| translative | sírjává | — |
| terminative | sírjáig | — |
| essive-formal | sírjaként | — |
| essive-modal | sírjául | — |
| inessive | sírjában | — |
| superessive | sírján | — |
| adessive | sírjánál | — |
| illative | sírjába | — |
| sublative | sírjára | — |
| allative | sírjához | — |
| elative | sírjából | — |
| delative | sírjáról | — |
| ablative | sírjától | — |
| non-attributive possessive - singular |
sírjáé | — |
| non-attributive possessive - plural |
sírjáéi | — |
Etymology 2 edit
sír (“to cry, weep”) + -ja (personal suffix)
Verb edit
sírja
- third-person singular indicative present definite of sír
- third-person singular subjunctive present definite of sír
Usage notes edit
This form normally occurs when a verbal prefix is separated from the verb:
- sírja (…) el, el … sírja ― elsírja ― elsír
- sírja (…) ki, ki … sírja ― kisírja ― kisír
- sírja (…) tele, tele … sírja ― telesírja ― telesír
- sírja (…) végig, végig … sírja ― végigsírja ― végigsír
- sírja (…) vissza, vissza … sírja ― visszasírja ― visszasír
- and some more, see its derivatives with verbal prefixes.