spontaneitás

Hungarian

Etymology

Borrowed from Latin spontaneitas. With -itás ending.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈʃpontɒnɛjitaːʃ]
• Hyphenation: spon‧ta‧ne‧i‧tás

Noun

spontaneitás (plural spontaneitások)

1. spontaneity

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	spontaneitás	spontaneitások
accusative	spontaneitást	spontaneitásokat
dative	spontaneitásnak	spontaneitásoknak
instrumental	spontaneitással	spontaneitásokkal
causal-final	spontaneitásért	spontaneitásokért
translative	spontaneitássá	spontaneitásokká
terminative	spontaneitásig	spontaneitásokig
essive-formal	spontaneitásként	spontaneitásokként
essive-modal	—	—
inessive	spontaneitásban	spontaneitásokban
superessive	spontaneitáson	spontaneitásokon
adessive	spontaneitásnál	spontaneitásoknál
illative	spontaneitásba	spontaneitásokba
sublative	spontaneitásra	spontaneitásokra
allative	spontaneitáshoz	spontaneitásokhoz
elative	spontaneitásból	spontaneitásokból
delative	spontaneitásról	spontaneitásokról
ablative	spontaneitástól	spontaneitásoktól
non-attributive possessive - singular	spontaneitásé	spontaneitásoké
non-attributive possessive - plural	spontaneitáséi	spontaneitásokéi

Possessive forms of spontaneitás
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	spontaneitásom	spontaneitásaim
2nd person sing.	spontaneitásod	spontaneitásaid
3rd person sing.	spontaneitása	spontaneitásai
1st person plural	spontaneitásunk	spontaneitásaink
2nd person plural	spontaneitásotok	spontaneitásaitok
3rd person plural	spontaneitásuk	spontaneitásaik

Further reading

• spontaneitás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN