statikus
Hungarian edit
Etymology edit
Borrowed from English static and German statisch. With Latinate -ikus ending. The noun sense was modelled on fizika (“physics”) becoming fizikus (“physicist”).[1]
Pronunciation edit
Adjective edit
statikus (comparative statikusabb, superlative legstatikusabb)
Declension edit
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | statikus | statikusak |
| accusative | statikusat | statikusakat |
| dative | statikusnak | statikusaknak |
| instrumental | statikussal | statikusakkal |
| causal-final | statikusért | statikusakért |
| translative | statikussá | statikusakká |
| terminative | statikusig | statikusakig |
| essive-formal | statikusként | statikusakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | statikusban | statikusakban |
| superessive | statikuson | statikusakon |
| adessive | statikusnál | statikusaknál |
| illative | statikusba | statikusakba |
| sublative | statikusra | statikusakra |
| allative | statikushoz | statikusakhoz |
| elative | statikusból | statikusakból |
| delative | statikusról | statikusakról |
| ablative | statikustól | statikusaktól |
| non-attributive possessive - singular |
statikusé | statikusaké |
| non-attributive possessive - plural |
statikuséi | statikusakéi |
Noun edit
statikus (plural statikusok)
Declension edit
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | statikus | statikusok |
| accusative | statikust | statikusokat |
| dative | statikusnak | statikusoknak |
| instrumental | statikussal | statikusokkal |
| causal-final | statikusért | statikusokért |
| translative | statikussá | statikusokká |
| terminative | statikusig | statikusokig |
| essive-formal | statikusként | statikusokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | statikusban | statikusokban |
| superessive | statikuson | statikusokon |
| adessive | statikusnál | statikusoknál |
| illative | statikusba | statikusokba |
| sublative | statikusra | statikusokra |
| allative | statikushoz | statikusokhoz |
| elative | statikusból | statikusokból |
| delative | statikusról | statikusokról |
| ablative | statikustól | statikusoktól |
| non-attributive possessive - singular |
statikusé | statikusoké |
| non-attributive possessive - plural |
statikuséi | statikusokéi |
| Possessive forms of statikus | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | statikusom | statikusaim |
| 2nd person sing. | statikusod | statikusaid |
| 3rd person sing. | statikusa | statikusai |
| 1st person plural | statikusunk | statikusaink |
| 2nd person plural | statikusotok | statikusaitok |
| 3rd person plural | statikusuk | statikusaik |
See also edit
References edit
- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN
Further reading edit
- statikus in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN