Etymology
Unknown origin.
Pronunciation
- IPA: /ˈseːɟɛn/
- Hyphenation: szé‧gyen
Noun
szégyen (plural szégyenek)
- shame
Declension
declension of szégyen
|
singular |
plural |
|---|
| nominative |
szégyen |
szégyenek |
|---|
| accusative |
szégyent |
szégyeneket |
|---|
| dative |
szégyennek |
szégyeneknek |
|---|
| instrumental |
szégyennel |
szégyenekkel |
|---|
| causal-final |
szégyenért |
szégyenekért |
|---|
| translative |
szégyenné |
szégyenekké |
|---|
| terminative |
szégyenig |
szégyenekig |
|---|
| essive-formal |
szégyenként |
szégyenekként |
|---|
| essive-modal |
- |
- |
|---|
| inessive |
szégyenben |
szégyenekben |
|---|
| superessive |
szégyenen |
szégyeneken |
|---|
| adessive |
szégyennél |
szégyeneknél |
|---|
| illative |
szégyenbe |
szégyenekbe |
|---|
| sublative |
szégyenre |
szégyenekre |
|---|
| allative |
szégyenhez |
szégyenekhez |
|---|
| elative |
szégyenből |
szégyenekből |
|---|
| delative |
szégyenről |
szégyenekről |
|---|
| ablative |
szégyentől |
szégyenektől |
|---|
|
| possessor |
singular possession |
plural possession |
|---|
| 1st person sing. |
szégyenem |
szégyeneim |
|---|
| 2nd person sing. |
szégyened |
szégyeneid |
|---|
| 3rd person sing. |
szégyene |
szégyenei |
|---|
| 1st person plural |
szégyenünk |
szégyeneink |
|---|
| 2nd person plural |
szégyenetek |
szégyeneitek |
|---|
| 3rd person plural |
szégyenük |
szégyeneik |
|---|
|