szótlan

Hungarian

Etymology

szó (“word”) +‎ -tlan (“-less, without”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈsoːtlɒn]
• Hyphenation: szót‧lan
• Rhymes: -ɒn

Adjective

szótlan (comparative szótlanabb, superlative legszótlanabb)

1. wordless, silent

   Synonym: hallgatag

   Antonym: beszédes

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	szótlan	szótlanok
accusative	szótlant	szótlanokat
dative	szótlannak	szótlanoknak
instrumental	szótlannal	szótlanokkal
causal-final	szótlanért	szótlanokért
translative	szótlanná	szótlanokká
terminative	szótlanig	szótlanokig
essive-formal	szótlanként	szótlanokként
essive-modal	szótlanul	—
inessive	szótlanban	szótlanokban
superessive	szótlanon	szótlanokon
adessive	szótlannál	szótlanoknál
illative	szótlanba	szótlanokba
sublative	szótlanra	szótlanokra
allative	szótlanhoz	szótlanokhoz
elative	szótlanból	szótlanokból
delative	szótlanról	szótlanokról
ablative	szótlantól	szótlanoktól
non-attributive possessive - singular	szótlané	szótlanoké
non-attributive possessive - plural	szótlanéi	szótlanokéi

Derived terms

• szótlanság

Further reading

• szótlan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN