Hungarian

edit

Etymology

edit

From Ottoman Turkish سرای (seray), from Persian سرای (sarây, palace).

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈsɛraːj]
  • Hyphenation: sze‧ráj
  • Rhymes: -aːj

Noun

edit

szeráj (plural szerájok)

  1. seraglio

Declension

edit
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative szeráj szerájok
accusative szerájt szerájokat
dative szerájnak szerájoknak
instrumental szerájjal szerájokkal
causal-final szerájért szerájokért
translative szerájjá szerájokká
terminative szerájig szerájokig
essive-formal szerájként szerájokként
essive-modal
inessive szerájban szerájokban
superessive szerájon szerájokon
adessive szerájnál szerájoknál
illative szerájba szerájokba
sublative szerájra szerájokra
allative szerájhoz szerájokhoz
elative szerájból szerájokból
delative szerájról szerájokról
ablative szerájtól szerájoktól
non-attributive
possessive - singular
szerájé szerájoké
non-attributive
possessive - plural
szerájéi szerájokéi
Possessive forms of szeráj
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szerájom szerájaim
2nd person sing. szerájod szerájaid
3rd person sing. szerája szerájai
1st person plural szerájunk szerájaink
2nd person plural szerájotok szerájaitok
3rd person plural szerájuk szerájaik

Derived terms

edit

Further reading

edit
  • szeráj in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN