szervezés

Hungarian edit

szervezés (plural szervezések)

verbal noun of szervez (“to organize”)
organization (the quality of being organized; the way in which something is organized)

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	szervezés	szervezések
accusative	szervezést	szervezéseket
dative	szervezésnek	szervezéseknek
instrumental	szervezéssel	szervezésekkel
causal-final	szervezésért	szervezésekért
translative	szervezéssé	szervezésekké
terminative	szervezésig	szervezésekig
essive-formal	szervezésként	szervezésekként
essive-modal	—	—
inessive	szervezésben	szervezésekben
superessive	szervezésen	szervezéseken
adessive	szervezésnél	szervezéseknél
illative	szervezésbe	szervezésekbe
sublative	szervezésre	szervezésekre
allative	szervezéshez	szervezésekhez
elative	szervezésből	szervezésekből
delative	szervezésről	szervezésekről
ablative	szervezéstől	szervezésektől
non-attributive possessive - singular	szervezésé	szervezéseké
non-attributive possessive - plural	szervezéséi	szervezésekéi

Possessive forms of szervezés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	szervezésem	szervezéseim
2nd person sing.	szervezésed	szervezéseid
3rd person sing.	szervezése	szervezései
1st person plural	szervezésünk	szervezéseink
2nd person plural	szervezésetek	szervezéseitek
3rd person plural	szervezésük	szervezéseik