szita
Hungarian edit
Etymology edit
From Slavic [Term?]. Compare Slovak sito (“sieve”), Serbo-Croatian sito (“sieve”) and many other Slavic languages.
Pronunciation edit
Noun edit
szita (plural sziták)
Declension edit
| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szita | sziták |
| accusative | szitát | szitákat |
| dative | szitának | szitáknak |
| instrumental | szitával | szitákkal |
| causal-final | szitáért | szitákért |
| translative | szitává | szitákká |
| terminative | szitáig | szitákig |
| essive-formal | szitaként | szitákként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szitában | szitákban |
| superessive | szitán | szitákon |
| adessive | szitánál | szitáknál |
| illative | szitába | szitákba |
| sublative | szitára | szitákra |
| allative | szitához | szitákhoz |
| elative | szitából | szitákból |
| delative | szitáról | szitákról |
| ablative | szitától | szitáktól |
| non-attributive possessive - singular |
szitáé | szitáké |
| non-attributive possessive - plural |
szitáéi | szitákéi |
| Possessive forms of szita | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | szitám | szitáim |
| 2nd person sing. | szitád | szitáid |
| 3rd person sing. | szitája | szitái |
| 1st person plural | szitánk | szitáink |
| 2nd person plural | szitátok | szitáitok |
| 3rd person plural | szitájuk | szitáik |
Derived terms edit
Compound words
Expressions
Further reading edit
- szita in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
Sumerian edit
Romanization edit
szita
- Romanization of 𒋖 (šita)