Hungarian edit

Etymology edit

From English strike.[1]

Pronunciation edit

Noun edit

sztrájk (plural sztrájkok)

  1. strike (work stoppage)
    Synonym: munkabeszüntetés

Declension edit

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative sztrájk sztrájkok
accusative sztrájkot sztrájkokat
dative sztrájknak sztrájkoknak
instrumental sztrájkkal sztrájkokkal
causal-final sztrájkért sztrájkokért
translative sztrájkká sztrájkokká
terminative sztrájkig sztrájkokig
essive-formal sztrájkként sztrájkokként
essive-modal
inessive sztrájkban sztrájkokban
superessive sztrájkon sztrájkokon
adessive sztrájknál sztrájkoknál
illative sztrájkba sztrájkokba
sublative sztrájkra sztrájkokra
allative sztrájkhoz sztrájkokhoz
elative sztrájkból sztrájkokból
delative sztrájkról sztrájkokról
ablative sztrájktól sztrájkoktól
non-attributive
possessive - singular
sztrájké sztrájkoké
non-attributive
possessive - plural
sztrájkéi sztrájkokéi
Possessive forms of sztrájk
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. sztrájkom sztrájkjaim
2nd person sing. sztrájkod sztrájkjaid
3rd person sing. sztrájkja sztrájkjai
1st person plural sztrájkunk sztrájkjaink
2nd person plural sztrájkotok sztrájkjaitok
3rd person plural sztrájkjuk sztrájkjaik

Derived terms edit

Compound words

References edit

  1. ^ sztrájk in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading edit

  • sztrájk in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN