Hungarian edit

Etymology edit

First attested in 1508. From a Slavic language. Compare Russian сусек (susek).[1]

Pronunciation edit

  • IPA(key): [ˈsuseːk]
  • Hyphenation: szu‧szék
  • Rhymes: -eːk

Noun edit

szuszék (plural szuszékok)

  1. (dialectal) grain bin

Declension edit

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative szuszék szuszékok
accusative szuszékot szuszékokat
dative szuszéknak szuszékoknak
instrumental szuszékkal szuszékokkal
causal-final szuszékért szuszékokért
translative szuszékká szuszékokká
terminative szuszékig szuszékokig
essive-formal szuszékként szuszékokként
essive-modal
inessive szuszékban szuszékokban
superessive szuszékon szuszékokon
adessive szuszéknál szuszékoknál
illative szuszékba szuszékokba
sublative szuszékra szuszékokra
allative szuszékhoz szuszékokhoz
elative szuszékból szuszékokból
delative szuszékról szuszékokról
ablative szuszéktól szuszékoktól
non-attributive
possessive - singular
szuszéké szuszékoké
non-attributive
possessive - plural
szuszékéi szuszékokéi
Possessive forms of szuszék
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szuszékom szuszékjaim
2nd person sing. szuszékod szuszékjaid
3rd person sing. szuszékja szuszékjai
1st person plural szuszékunk szuszékjaink
2nd person plural szuszékotok szuszékjaitok
3rd person plural szuszékjuk szuszékjaik

Derived terms edit

Compound words

References edit

  1. ^ szuszék in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading edit

  • szuszék in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN