töm

See also: Appendix:Variations of "tom"

Hungarian

Etymology

From Proto-Finno-Ugric *temɜ (“full, complete; stuff, fill”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtøm]
• Rhymes: -øm

Verb

töm

1. (transitive) to stuff, fill, jam (into something: -ba/-be)

   Synonyms: gyömöszöl, zsúfol

   Hypernyms: tesz, rak

Conjugation

conjugation of töm

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	tömök	tömsz	töm	tömünk	tömtök	tömnek
		Def.	tömöm	tömöd	tömi	tömjük	tömitek	tömik
		2nd-p. o.	tömlek	―
	Past	Indef.	tömtem	tömtél	tömött	tömtünk	tömtetek	tömtek
		Def.	tömtem	tömted	tömte	tömtük	tömtétek	tömték
		2nd-p. o.	tömtelek	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. tömni fog.
	Archaic Preterit	Indef.	tömék	tömél	töme	töménk	tömétek	tömének
		Def.	tömém	töméd	tömé	töménk	tömétek	tömék
		2nd-p. o.	tömélek	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. töm vala, tömött vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	tömendek	tömendesz	tömend	tömendünk	tömendetek	tömendenek
		Def.	tömendem	tömended	tömendi	tömendjük	tömenditek	tömendik
		2nd-p. o.	tömendelek	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	tömnék	tömnél	tömne	tömnénk	tömnétek	tömnének
		Def.	tömném	tömnéd	tömné	tömnénk (or tömnők)	tömnétek	tömnék
		2nd-p. o.	tömnélek	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. tömött volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	tömjek	tömj or tömjél	tömjön	tömjünk	tömjetek	tömjenek
		Def.	tömjem	tömd or tömjed	tömje	tömjük	tömjétek	tömjék
		2nd-p. o.	tömjelek	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. tömött légyen
Infinitive	tömni		tömnöm	tömnöd	tömnie	tömnünk	tömnötök	tömniük
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	tömés		tömő	tömött	tömendő	tömve (tömvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).

potential conjugation of töm

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	tömhetek	tömhetsz	tömhet	tömhetünk	tömhettek	tömhetnek
		Def.	tömhetem	tömheted	tömheti	tömhetjük	tömhetitek	tömhetik
		2nd-p. o.	tömhetlek	―
	Past	Indef.	tömhettem	tömhettél	tömhetett	tömhettünk	tömhettetek	tömhettek
		Def.	tömhettem	tömhetted	tömhette	tömhettük	tömhettétek	tömhették
		2nd-p. o.	tömhettelek	―
	Archaic Preterit	Indef.	tömheték	tömhetél	tömhete	tömheténk	tömhetétek	tömhetének
		Def.	tömhetém	tömhetéd	tömheté	tömheténk	tömhetétek	tömheték
		2nd-p. o.	tömhetélek	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. tömhet vala, tömhetett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	tömhetendek or tömandhatok	tömhetendesz or tömandhatsz	tömhetend or tömandhat	tömhetendünk or tömandhatunk	tömhetendetek or tömandhattok	tömhetendenek or tömandhatnak
		Def.	tömhetendem or tömandhatom	tömhetended or tömandhatod	tömhetendi or tömandhatja	tömhetendjük or tömandhatjuk	tömhetenditek or tömandhatjátok	tömhetendik or tömandhatják
		2nd-p. o.	tömhetendelek or tömandhatlak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	tömhetnék	tömhetnél	tömhetne	tömhetnénk	tömhetnétek	tömhetnének
		Def.	tömhetném	tömhetnéd	tömhetné	tömhetnénk (or tömhetnők)	tömhetnétek	tömhetnék
		2nd-p. o.	tömhetnélek	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. tömhetett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	tömhessek	tömhess or tömhessél	tömhessen	tömhessünk	tömhessetek	tömhessenek
		Def.	tömhessem	tömhesd or tömhessed	tömhesse	tömhessük	tömhessétek	tömhessék
		2nd-p. o.	tömhesselek	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. tömhetett légyen
Inf.	(tömhetni)		(tömhetnem)	(tömhetned)	(tömhetnie)	(tömhetnünk)	(tömhetnetek)	(tömhetniük)
Positive adjective			tömhető	Neg. adj.	tömhetetlen	Adv. part.	(tömhetve / tömhetvén)

Derived terms

• temet
• tömb
• tömeg
• tömesz → tömeszel (both: rare)
• tömérdek/temérdek
• tömés
• tömít
• tömkeleg
• tömköd
• tömlő
• tömör
• tömzsi
• töpörödik

(With verbal prefixes):

• betöm
• beletöm
• eltöm
• kitöm
• megtöm
• teletöm

Further reading

• töm in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Swedish

Etymology 1

From Old Swedish tø̄mber, from Old Norse taumr, from Proto-Germanic *taumaz, from Proto-Indo-European *dewk-.

Noun

töm c

1. a rein (in the hands of the rider or horse driver)

Declension

Declension of töm
	Singular		Plural
	Indefinite	Definite	Indefinite	Definite
Nominative	töm	tömmen	tömmar	tömmarna
Genitive	töms	tömmens	tömmars	tömmarnas

Synonyms

• tygel

Related terms

• tömlycka

Etymology 2

See the etymology of the corresponding lemma form.

Verb

töm

1. imperative of tömma

Further reading

• töm in Svensk ordbok.

Anagrams

• möt, ömt