tömény
Hungarian edit
Etymology edit
Borrowed from a Turkic language before the times of the Hungarian conquest of the Carpathian Basin (at the turn of the 9th and 10th centuries).[1]
Pronunciation edit
Adjective edit
tömény (comparative töményebb, superlative legtöményebb)
- (chemistry) concentrated
- tömény kénsav ― concentrated sulfuric acid
- (of liquid) pure (homogeneous, not or barely containing foreign material, especially water)
- tömény alkohol ― pure alcohol
- (figuratively, colloquial, derogatory) strong, thick, undiluted, heavy
- tömény konyhaszag ― thick aromas of the kitchen
- tömény gyűlölet ― undiluted hatred
Declension edit
| Inflection of tömény | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | tömény | tömények |
| accusative | töményt töményet |
töményeket |
| dative | töménynek | töményeknek |
| instrumental | töménnyel | töményekkel |
| causal-final | töményért | töményekért |
| translative | töménnyé | töményekké |
| terminative | töményig | töményekig |
| essive-formal | töményként | töményekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | töményben | töményekben |
| superessive | töményen | töményeken |
| adessive | töménynél | töményeknél |
| illative | töménybe | töményekbe |
| sublative | töményre | töményekre |
| allative | töményhez | töményekhez |
| elative | töményből | töményekből |
| delative | töményről | töményekről |
| ablative | töménytől | töményektől |
| non-attributive possessive - singular |
töményé | töményeké |
| non-attributive possessive - plural |
töményéi | töményekéi |
Derived terms edit
Noun edit
tömény (usually uncountable, plural tömények)
- (colloquial) hard liquor (a distilled beverage with a high alcohol content)
- Csak töményet iszik. ― He drinks only hard liquor.
Declension edit
| Inflection of tömény | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | tömény | tömények |
| accusative | töményt töményet |
töményeket |
| dative | töménynek | töményeknek |
| instrumental | töménnyel | töményekkel |
| causal-final | töményért | töményekért |
| translative | töménnyé | töményekké |
| terminative | töményig | töményekig |
| essive-formal | töményként | töményekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | töményben | töményekben |
| superessive | töményen | töményeken |
| adessive | töménynél | töményeknél |
| illative | töménybe | töményekbe |
| sublative | töményre | töményekre |
| allative | töményhez | töményekhez |
| elative | töményből | töményekből |
| delative | töményről | töményekről |
| ablative | töménytől | töményektől |
| non-attributive possessive - singular |
töményé | töményeké |
| non-attributive possessive - plural |
töményéi | töményekéi |
| Possessive forms of tömény | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | töményem | töményeim |
| 2nd person sing. | töményed | töményeid |
| 3rd person sing. | töménye | töményei |
| 1st person plural | töményünk | töményeink |
| 2nd person plural | töményetek | töményeitek |
| 3rd person plural | töményük | töményeik |
References edit
- ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
Further reading edit
- tömény in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN